Az emberek egyre több és több ruhát vásárolnak, ám az olcsó ruhadarabok egyre növekvő piacának a környezet issza meg a levét.
Tény, hogy 2014-ben 60%-kal több ruhát vásároltunk, mint 14 évvel korábban. Ruháink gyártása felelős az össz CO2 kibocsátásunk 10%-áért, a vízkészletek kiszáradásáért és a folyóink, tavaink szennyezéséért.
De tovább megyek – a textiltermékek 85%-a lerakókban végzi, minden egyes évben. A műszálas ruhák mosásával pedig ezernyi és ezernyi apró kis mikroműanyag jut az óceánba.
De lássunk egy összefoglalót a fast fashion környezetre gyakorolt hatásáról:
- 2000 óta a ruhagyártás körülbelül a duplájára duzzadt
- Az emberek 2014-ben 60%-kal több ruhát vásároltak, mint 14 évvel azelőtt, viszont fele annyi ideig sem tartották meg azokat, mint 2000-ben.
- Míg 2000-ben még évente 2 kollekcióval álltak a nagyközönség elé a divatcégek, 2011-ben ez a szám már 5 volt.
- Sőt mára már a Zara 24, a H&M pedig már évente 12-16-szor cseréli a kollekcióit.
- Ezeknek a legtöbbje pedig vagy szemétlerakókba kerül, vagy elégetik őket. Egy teli kukásautónyi ruhát égetnek el vagy kerül a lerakóba minden egyes másodpercben.
- Összesen a textilneműk 85%-a kerül a lerakókba minden évben – ezzel a mennyiséggel fel lehetne tölteni a Sydney-I kikötőt!
Forrás: Reuteres/Mohamed Azakir - A ruhák mosásával évente körülbelül 500000 tonna mikroműanyag kerül a vizeinkbe – ez annyi, mint 50 milliárd műanyag palack.
- A mikroműanyagok javarésze poliészter, ami a ruháink kb 60%-ában megtalálható. A poliészter előállítás 2-3szoros CO2 kibocsátással jár, mint a pamut előállítás. A poliészter nem bomlik le a vizekben.
- Az International Union for Conservation of Nature (IUCN) 2017-es jelentése szerint a mikroműanyagok 35%-a a műszálas, poliészter tartalmú ruháink és textilneműink mosásából származik.
- Becslések szerint az óceánok összes műanyag szennyezésének 31%-át teszik ki a mikroműanyagok.
- A divatipar felelős az össz CO2 kibocsátásunk 10%-áért - Ez több, mint a repülés és a hajózás által együttesen kibocsátott széndioxid.
- Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint ha ez így folytatódik,
ez a szám könnyedén 26%-ra kúszik fel 2050-ig.
Forrás: Allan MacArthur Foundation - A divatipar a világ második legnagyobb vízfelhasználója. Körülbelül 2650 liter víz – édesvíz, amit amúgy megihatnánk - szükséges egyetlen pamut póló előállításához.
- Egy farmernadrág előállítása kb 7570 liter vizet igényel. Hogy miért? Azért, mert a pamut alapanyaga, a gyapot óriási vízigényű növény.
- Üzbegisztánban például – az egyik legnagyobb gyapottermesztő területen fekszik az Aral tó, ami 50 év alatt gyakorlatilag kiszáradt a gyapotföldek öntözésének köszönhetően. (50 éve ez a tó még Földünk negyedik legnagyobb tava volt!)
Forrás: Nasa - A divat a második legnagyobb vízszennyező – a textiliák festése után maradt vizet visszaengedik a természetes vizekbe, folyókba.
- Csak a festés maga annyi vizet használ évente, amivel meg lehetne tölteni 2 millió olimpiai úszómedencét.
- Összességében a divatipar felelős az ipari vízszennyezés 20%-áért.
Hogy Te mit tudsz tenni mindez ellen? Itt olvashatsz róla bővebben.
